Breaking News 'Paradise'

Kedden az A38-on jártunk, hogy megnézzük, Szigetes fellépésük után másodjára kis hazánkban járva milyen hangulatot teremt a brit The Subways. Nos, panaszra nem volt okunk.

A nagy meccs előtt bemelegítésképpen elsőként a viszonylag frissnek mondható-2009 elején alakult- Nonverse formáció lendületes produkcióját élvezhettük, sőt, végezetül 60db demo cd is gazdára talált.

A punkos, lelkes kezdés után Németh Juci és barátai, azaz a Nemjuci vette birtokába a színpadot, és hozták a tőlük megszokott észbontó műsort. Juci szó szerint az egész teret betöltötte, aktivitása egy pillanatig sem lanyhult. Természetesen a nézőtér is vibrált, kiváltképp a Runaway c. számuk felcsendülésénél. Szinte sajnáltuk, amikor Juci megköszönte az előzenekari lehetőséget a The Subways-nek, majd távoztak, feszültséggel teli atmoszférát hagyva maguk után.

A hangszer –és mikrofonpróba alig tartott 20 percig, a közönség azonban már Juciék levonulása után skandálni kezdte a Rock&Roll Queen dalszövegét, az A38 nagyterme pedig totálisan megtelt időközben.

Guy Ritchie Spílere óta tudjuk, hogy a The Subways nem egyszerű zenekar. Voltaképpen mégis. Érthető dalszövegek, kellemes, letisztult dallamok, ezek ellenére kedden őrült tombolás vette kezdetét már az első számtól (Kalifornia) fogva. Billy Lunn eleve felborzolta a kedélyeket meztelen felsőtestével, ezzel hisztériás állapotba hozva a tini lányokat (akik meglehetősen szép számmal sorakoztak fel). Nem mondom, valóban kúl tetoválásokkal büszkélkedhet... Billynek sikerült újra belopnia magát szívünkbe, amikor anyanyelvünkön köszöntött minket: „Jó estét Budapest!” Egyébként nem ez volt egyetlen magyar megszólalása. Rendszerint az egyre növekvő tapsvihart „Köszönöm”-mel értékelte, és amikor úgy látta –tévesen-, hogy kezdünk elfáradni, „Tapsoljatok” felkiáltással bátorította a nagyérdeműt.

Ami az első néhány dal elhangzása után következett, azt nehéz szavakkal megfogalmazni. A Kalifornia, a Young For Eternity és az Oh Yeah slágerek olyannyira feltüzeltek egyeseket, hogy stagedivingba (színpadmászás) és bodysurfbe kezdtek. Billy fenomenális hangulatteremtésének köszönhetően elszabadult a pokol, hiszen a koncert alatt számtalanszor elordította magát, hogy „Go fuckin’ crazy!!”, majd példát mutatott két alkalommal is a kezdő bodysurfölőknek. Két szám között ásványvízzel hűtötte magát és rajongóit, a biztonsági őrök pedig igyekeztek féken tartani a budysurfölőket ( kevés sikerrel).

Charlotte bájos dinamizmussal nyúzta a húrokat, és amikor pontozásra került a sor, tőle elnyertük féktelen bulizásunkért a 10/10-et, ám Billy csak azért is 9,6-ot adott, ezzel inspirálva mindenkit.

Természetesen dobosuk, Josh sem maradt ki az őrületből, a Shake!Shake! alatt például rendesen megmozgatta a tömeget pörgős játékával, és amíg Billy elbodysurfolt a pultig, hogy aztán magára öntsön egy pohár sört, addig ő Charlotte-tal karöltve rögtönzéssel szórakoztatták magukat és minket.

Nagy meglepetésnek számított, hogy hallhattuk készülő albumukról az I wanna dance with you-t. Ezen kívül nem maradhattak el az olyan slágerek sem, mint az Oh Yeah, a With You, az I Wanna Hear What You Got To Say és az All or Nothing. A már-már etalonnak számító Rock&Roll Queen-t utoljára tartogatták. A rajongók egy torokból üvöltötték a jól ismert sorokat, egy emberként őrjöngtek. Billy ismét megvillantotta nyelvtudását: „Te vagy a nap, te vagy az egyetlen!” Kő kövön nem maradt.

Miután a dinamit felrobbant és a hajó szinte imbolygott talpunk alatt, a The Subways tagjai fáradtan, csapzottan, de hozzánk hasonlóan boldogan és elégedetten elköszöntek, majd sikítozás és tapsvihar kíséretében visszavonultak.

Biztosan nem túlzok, ha azt mondom, csupán egy megfelelő szót tudnék mondani a koncertre: fergeteges (volt)!

Sz.

Ma, 20:30-tól kapcsoljátok le a villanyokat,a tv-t (igeeeen,a számítógépet,laptopot,notebookot is!),szóval all in.Aztán irány a budai vár Savoyai terasza,vigyetek dobot,fakanalat,kukát,ami a kezetekbe akad és adjatok dobkoncertet a Földnek!Hajrá!;)

(Tekintettel a Föld Órájára,a mai napon nem lesz több bejegyzés.Respect.)

Ha tetszett Harcosok klubja,akkor ezt a filmet pont neked találták ki!(és nekem)

Röviden a történet: az 1950es évek Amerikájában járunk,Bostonhoz közel eső szigeten játszódik a történet,ahol egy veszélyes,elmebeteg bűnözők lakta intézmény áll.Maga a film hajóúttal indít,megismerjük Teddy Daniels (Leonardo DiCaprio) rendőrbírót és társát(Mark Ruffalo),akik éppen a szigetre tartanak egy szökött páciens ügyének felgöngyölítése végett. (A jelenetben Teddy tengeribetegséggel küzd,legalább maradt valami Leo-nak a Titanicból.) Az intézetben található összes alkalmazottat és beteget kihallgatja a két rendőr,ám nem jutnak egyről a kettőre.Teddy mindenben gyanúsat lát,mindenkivel távolságtartó,s emellett rémálmai és visszaemlékezései is megnehezítik munkáját.Racionális módon ráeszmél: itt bizony szemfényvesztés zajlik.Társa hűen kitart mellette,próbál segítségére lenni,végül feladva a harcot leveti magát egy szikláról,magára hagyva a rendőrbírót.A végén pedig mindenre fény derül: Teddy Daniels nem létezik.

Martin Scorsese- a rendező- jó úton indult el,amikor az emberi elme kuszaságának és rejtélyességének feltárásába fogott bele,ám a skizoid jellem bemutatása sajnos nem sikeredett elég hatásosra.Az emlékképek,az álmok, a hallucinációk ellaposodtak a filmben, bár a doxazmák(téveszmék),az ambivalencia és dezorganizáció (ítéletalkotás zavara,emlékezetkiesések,etc.) megjelenítése hitelesnek bizonyult számomra.Mindazonáltal a pszichológában kevésbé jártas egyének számára talán nem tűnnek fel ezek a jelek,ezáltal elmarad a várt reakció.Azonban volt néhány jelenet,amikor én sem tudtam eldönteni,hogy az alábbi képsor hallucináció vagy a valóság?Továbbá,túlságosan tisztázatlan a zárójelenet.Egyesek szerint Teddy beletörődött sorsába és engedelmeskedett orvosainak,mások szerint zavart stádiumba esett vissza.Döntsétek el ti.

Leszámítva,hogy helyenként döcögős a film,engem sikerült elgondolkodtatnia.Egyátalán nem számítottam volna erre a végkifejletre.Mellesleg,Leo igazán élethűen alakítja a tudathasadásos pácienst,s a történet fordulópontja-amikor világossá válik a "rendőrbíró" számára is az igazság-döbbenetes.Véleményem szerint a film legjobb jelenete,egyszerűen elképesztő.Ahogy a beteg rádöbben: igen,én csakugyan kezelésre szorulok.

Leheletnyivel több lélektani ábrázolással,kifejtéssel zseniális film lehetne.Megdöbbenésünk és a főszereplő bukásával kapcsolatos csalódottságunk elementális méreteket ölthetne,így marad a 'jajj,szegénykém,ne máár'-érzet.Viszont a megnyerő szereplőgárda és az emberi psziché boncolgatása miatt nálam 10/8 pontos a mozi.

Bizonyára sokan láttátok már a következő,technikailag profi,mély tartalommal rendelkező 'dalt'.Tipikus példája a "kultúra kibassza a biztosítékot" állításnak.Kedvenc sorom:

"Sweet lemonade,
Mmm sweet lemonade,
Sweet lemonade,
Yeah sweet lemonade."
 

Vajon hány km/h-val száguldanék ki a teremből,ha egy irodalom tanárt megkérnék,legyen szíves elemezni a 'dal' mondanivalóját?

Aztán tanuljátok meg a szöveget ti is! ;)

Vegyes érzelmeket vált ki országszerte az idei Sziget fellépőinek névsora.Többen "elavultnak",feleslegesnek titulálták bizonyos zenekarok részvételét,frissebb bandákra vágynak.Legnagyobb meglepetésemre a Quart.hu egyik kommentelője az Iron Maiden-t volt "képtelen felfogni", az egyik szigetes fórumban pedig őrületes sárdobálás és ócsárolás folyik.(Nyilván az ott véleményt nyilvánítók átlagéletkora sem éri el a 18-at...) De a 'Ki milyen zenekart NEM szeretne 2010-ben' elnevezésű topic megnevettetett,köszönöm az elkövetőnek! :)

Évről-évre azt olvashatjuk különböző fórumokon,hogy a Sziget működése egyre romló tendenciát mutat,a zenekarok pedig annyira nem brilliánsak,hogy az átlagember kiadjon értük napi 12 000 Ft-ot.No,és igen,egyre több a külföldi.Például a múlt évi Offspring után magyar szót alig hallottam a távozó tömegből.És úgy egyébként is keveselltem a hazafikat.Továbbá, valóban a zavaró tényezők közé sorolnám,hogy a látogatók 3/4-e képtelen kulturált állat ember módjára viselkedni,egyesek majdnem,hogy bomlásnak indulnak az utolsó napokban.Hiába a tisztálkodási lehetőség,falra hányt borsó.Akinek nem inge,ne vegye magára.

Szóval,szerintem nem csodálkozik senki azon,ha azt mondom,hogy CSAK és KIZÁRÓLAG hazamenős bérlettel szíveskedek ott tartózkodni.De méltán nem vagyok egyedül.

Most őszintén: szívből örülök az Iron Maiden-nek.Lehet,hogy éppen annyira aktuális,akár Margaret Thatcher, mégis szeretjük őket.

A főzenekarok listáján felbuzdulva gyorsan kifaggattam Pajerich Petit, a Sz.A.R.feszt egyik rendezőjét néhány dologról,ezeket most itt olvashatjátok:

Sz.: Szia!Szerintem vágjunk a közepébe.Tehát,hogyan született meg az ötlet a fesztiválra?

P.P.: Nos, fesztivál alapötlete Bajusz Sándor (rendezőség oszlopos tagja) fejéből pattant ki még 2005-ben. Az alap az volt, hogy csináljunk valami olyan bulit ami összefogja évről évre a -kezdetben még- Bács – Kiskun megyei zenekarokat. Fellépést szerettünk volna biztosítani azoknak akik szívesen megmutatnák mit tudnak művelni a színpadon, de erre nem nagyon van lehetőségük

Sz.: Ez egy nagyon jó ötlet volt.De mégis,hogyan indult el ez az egész?

P.P.: Az indulásban nagy segítségünkre volt a szabadszállási Zöld Ász fogadó, ami azóta is a legnagyobb támogatónk, nélküle nem lenne most fesztiválunk!

Sz.:Milyen nehézségekbe ütköztetek eleinte a szervezéssel kapcsolatban?Ezek fennálnak még?

P.P.: Nehézségek... konkrétan nem tudok kiemelni olyan dolgot amit nem tudtunk volna megoldani. Talán ami már az elejétől fogva nehézséget okoz az a szűk költségvetésünk, ami ugyan évről évre picit, de bővül.

Sz.: Milyen visszajelzéseket kaptok a fesztiválokról?

P.P.: Csupa jót!Mi mást?:D Aki itt volt azoktól csak azt hallattam- én személy szerint- hogy ez egy igazán családias,barátságos fesztivál. Persze voltak olyan zenekarok vagy fesztiválozók akiknek egy-két dolog nem tetszett de a többségtől pozitív visszajelzést kaptunk. Ezt talán az támasztja alá,hogy a fesztiválon kapható pólók nagy mennyiségben fogytak és ezeket a ruhadarabokat láttuk is más nyári fesztiválokon pl. Hegyalja, Sziget… ez csak azt jelentheti hogy aki itt volt annak jó emlékei vannak a fesztiválról és szívesen hordja magán, szerintem ettől nagyobb visszajelzés nem kell!

Sz.: Láttam az oldalon,hogy már megvannak a főzenekarok.Mi alapján esett rájuk a választásotok?

P.P.: Így van kikerültek a Headlinerek a napokban.Több, hazánkban híres zenekartól kértünk árajánlatot majd ezeket figyelembe véve szavazás alapján döntöttük el azt, hogy kik töltsék be a főzenekari posztot 2010-ben.

Sz.: Ha már a zenekarokról beszélgetünk, lesz tehetségkutató?Úgy tudom,tavaly nagy népszerűségnek örvendett.

P.P.: A 2010-es fesztiválon nem lesz tehetségkutatás, ennek több oka van… többek között az hogy nagyon kevesen vagyunk rendezők,így nem tudunk mindenhol ott lenni és biztosítani azt,hogy minden zökkenőmentesen menjen. Persze ez nem zárja ki azt, hogy későbbiekben nem próbálkozunk meg a tehetségkutatással vagy esetleg plusz egy színpaddal de ebben az évben nem csinálunk semmi ilyesmit, egy helyszín lesz!

Sz.: Sokan jelentkeztek már az idei fesztiválra? Képtelenség,hogy 3 nap leforgása alatt ennyiüket fel tudjátok léptetni.Kik válogatják a zenekarokat?Kértek esetleg ebben szakmai segítséget?

P.P.:Igen elég sokan jelentkeztek már, több mint 250 zenekar adta be a jelentkezését hogy fellépne nálunk. Sajnos nem tudunk mindenkit felléptetni,pedig ha tehetnék egy egész hetes underground fesztivált csinálnánk abból a rengeteg tehetséges zenekarból! A válogatás folyamatosan megy,minden beérkezett jelentkezési lapot megnézünk,minden zenekar által küldött anyagot meghallgatunk vagy megnézünk és szűkítjük a kört. Persze figyelembe vesszük azt,hogy maradjon a fesztivál színes! Szakmai segítséget nem kérünk mi magunk rendezők válogatunk!

Sz.: Lassan hagyományossá válik a fesztivál keretein belül zajló sörivó verseny.Idén-ezen kívül-milyen programokkal várjátok a látogatókat?

P.P.: Így van sörívó verseny lesz!!! Mindemelett próbálunk nappali programokat is csinálni, ismét kint lesz a DARE egyesület (http://dare-szeged.fw.hu/), fellép (többször is) a tavaly nagy sikert hozott szabadszállási tánccsoport (https://www.youtube.com/watch?v=h0NHtykRv3E), illetve ha minden jól megy és ha nem árulok el nagy titkot, minden nap lesz tűzzsonglőr bemutató! Persze a hang sörvice gitár készítők is kilátogatnak majd! 

Sz.: Ugye mind a 3 napon teljesen ingyenes a belépés,tehát elvileg nektek ez egy-úgymond- non-profit vállalkozás. 6. alkalommal rendezitek meg a fesztivált,miért maradt ingyenes? Elképzelhető,hogy jövőre már fizetnünk kell a részvételért?

P.P.: Nem nem és nem! A Szabadszállási Amatőr Rockfesztivál mindig is ingyenes marad!!!! Erre egyszerű a válasz:  azért mert nem a pénzért csináljuk, meg elveszítené a filingjét a fesztivál ha most pénzt szednénk!

Sz.: Köszönöm az interjút,jó munkát a rendezőségnek!

P.P.: Köszönöm a kérdéseket,sok sikert a blogodhoz!

Pacsi,pacsi.

Azaz még 98 nap,és tombolhatunk a Sz.A.R. Feszten (gyengébbek kedvéért: Szabadszállási Amatőr  Rockfesztivál) az Insain,a Neck Sprain,ill. a Blind Myself jóvoltából,akik főzenekarként fogják a színpadot szétzúzni júliusban.A 3napos fesztivál további fellépőit egyelőre még homály övezi, tehát nagyban folyik a válogatás (Actung!Achtung!MÉG lehet jelentkezni!). Egyébként annyit hozzátennék,hogy egy remek,családias hangulatú fesztiválról van szó,ahol természetesen lehetőség van sátrazásra,tisztálkodásra is ... még inkább ivásra és tombolásra,hiszen éjjelenként elszabadul a pokol. ;)  Egyetlen szépséghibája az időpont,ugyanis egybeesik a VOLT-tal...

Ha többet szeretnél tudni:

www.szarfeszt.hu/

És a sörivóverseny:

Kutatók újféle hormoncsoportot véltek felfedezni a hét folyamán: a szakítóhormont.Elmondásuk szerint az említett hormon a következőképpen funkcionál: amint az ember párkapcsolatba lép valakivel,az agy egy bizonyos idő után (először 2 hét elteltével) beindítja ösztönös védekező mechanizmusát,ezután pedig szakítóhormonok milliárdjai kezdenek termelődni a homloklebeny egy részén(régebben lobotómiával eltávolították éppen ezt a parányi részt,ezért volt jóval kevesebb a szakítások arányának száma,mint manapság).Könnyű kitalálni,mi a következő stádium.Migrén,elhidegülés,feszültségek,a szexuális élet hanyatlása és hasonlók: "Jajjj,hagyjál már békén,nem látod,hogy most nem érek rá??Csekkolnom kell fészbukon a Józsika új képét a kiskutyákróóól!" vagy "Bizonyított tény,hogy a napi szex árt az egészségemnek".Persze ennél sokkal,de sokkal szebb és értelmesebb mondatok is el szoktak hangozni egy veszekedésnél,most két nagyon hétköznapi példát emeltem ki.A tragikomédia a történetben az,hogy ez a bizonyos szakítóhormon soha "nem fogy el",sőt,minél tartósabb a kapcsolatunk, a hormon termelődése megtöbbszöröződik.És ez alól egyik párkapcsolat sem kivétel(na jó,a lobotómián átesett párok annak számítanak).

(remélem,ezt mindenki véresen komolyan vette)

Hol is kezdjem?Az elmúlt hét során nosztalgiáztam, és két,inkább pszichés témájú filmet néztem meg. Elsősorban, mind a kettő film német,bár szerintem ezt felesleges volt említenem.Másodsorban,A hullám és A kísérlet egyaránt igaz történet alapján készültek el.Különbségük abban rejlik, hogy míg A kísérlet tudományos alapokon fekszik,addig A hullám bármelyik gimnáziumban/középiskolában előfordulhat(na).

A film 2008-as,magyar trailere:

A hullám Ron Jones eredeti kísérletére hajaz, némi változtatással ( '60as évek Amerikáját napjaink Németországára cserélték, a vége is más).Teljesen átlagos képsorokkal indul: 16-17éves középiskolás gyerekek,akiknek a projekthét idejére fel kell venniük egy tárgyat,hogy aztán a hét folyamán arra fordíthassák energiájukat(érdemes lenne itt is bevezetni). A diákok körében népszerű Rainer Wenger(Jürgen Vogel) tanár úr az autokráciát fogja oktatni nekik(annak ellenére,hogy nem ezt akarta). Ezután szintén szokásos kockák következnek: első órán a fogalom tisztázása és a kérdés felvetése: mai viszonylatokban kialakulhat-e olyan mozgalom, amely a feltétlen engedelmességre és a tekintélyre alapszik? Természetesen a diákok zöme nemmel felel,mire Wenger vérszemet kap és kitűzi célul,megmutatja diákjainak,hogy igenis lehet.Ezek után a fokozatos kísérletre való felkészítést és bevonást láthatjuk,ami sokak szerint kevésbé sikerült hitelesre,nekem tetszett,mert valójában végigjárta a tanár vele a fokozatokat,és nem rögtön a sűrejébe csapott .Csinálhatta volna azt is,hogy kijelenti a jelenlévő gyerekeknek: "Na jól van,akkor most próbáljunk meg egy diktatúraszerű programot a hétre,aztán meglátjuk,mi lesz belőle!" Viszont ezzel a fokozatossággal sikerült elérnie,hogy a diákok maguk mondják ki az általa kigondolt dolgokat,sőt,mi több,véghez is vigyék azokat.Természetesen a vége hatalmas drámába csap át. (Ehhez látnotok kell a filmet,úgy az igazi)

Nekem ami igazán tetszett, az a jellemek fejlődése volt a film során.A Timet alakító Frederick Lau-tól például zseniális játékot láthattunk,azt a tipikus lúzer srácból nagymenőt,de mégis volt benne valami plusz,ami igazán megérintette a néző lelkét,ez pedig nem más volt,mint elszántsága,mely a film végére fanatizmussá nőtte ki magát.Ezt tökéletesen érzékeltette a fiatal színész.Csúnya hasonlat lesz,de leginkább az SS-tisztek magatartásával tudnám Tim elvakult modorát összevetni,aki a végsőkig küzdött a Hullám életben tartásáért,végül saját vérével fizetett ezért.Érdekes volt látni,ahogy az osztály legbénább,legesetlenebb,önbizalomhiányos sráca egyszerre a mozgalom középpontjába kerül,kezébe veszi az irányítást,s ezzel barátokat,sőt,csodálókat szerez,élete pedig új értelmet kap.Számomra ő a film igazi főszereplője.Nem is,inkább hőse.

A Wengert alakító Jürgen Vogel a másik színész,akinek abszolút hiteles alakítása kiemelte a Die Wellét a német filmek mocsarából.A jószándékú,laza tanár manipultatív, elszánt, a hatalomtól hirtelen megrészegült führerré válik,és csak akkor döbben rá arra, hogy baj van,amikor már késő.Valójában akkor le kellett volna fújnia a kísérletet,amikor Tim felmászott egy többemeletes épület tetejére,csak azért,hogy a Hullám jelét felgrafitizhesse.(Igaz,nem lett a film során kimondva,hogy ki volt az elkövető,de Wenger több pillantásából és arckifejezéséből kitalálhatjuk,hogy tisztában van a dolgokkal,csupán rosszul mérte fel azok súlyosságát).

A fordított arányosság elvét,nem tudom,észrevettétek-e. A film elején Wengert a diákok kedvelik,ám különcsége miatt kollégái szinte kiközösítik,Tim pedig pont fordított helyzetben van,továbbá Caro és barátnője közt is van egy népszerűségi harc,érdekes,hogy a végére mind a kettő megfordul.

Egyetlen dolog nem teszett: amikor Wenger hagyja elmenni várandós feleségét.Ez a jelenet erősen filmesre sikeredett.

Pár szót a technikai oldalról is: a rendezés, és a vágás kiváló,pörgős,energikus,figyelemfelkeltő ( a többi dologhoz abszolút nem értek).

Engem mondhatni letaglózott a film és annak mély mondanivalója.Azt hisszük,velünk soha nem történhet hasonló,mert nem vagyunk annyire hülyék és vakok hogy bárki egyszerű demagógiával megvezessen minket.Sajnos minden lehetséges,s a film épp ezeknek a lehetőségeknek szárnyalását teszi lehetővé.Remek. (Még egy érdemleges dolog: ne felejtsük el,hogy a diákok nélkül nem jöhetett volna létre a kísérlet.Példás összetartásuk,együttműködésük tette lehetővé ezt, s bár elvetették a sulykot,együttes erejük segítette előre őket,a csapatszellem,s az,hogy tartoznak valahová.Egyébként a társadalmi viszonyok hibái is megmutatkoznak,s a családi konfliktusok,hiszen ha a gyerek tisztelve lenne,érezné,hogy tartozik valahová,akkor nem csatlakozna különböző szektákhoz,anarchista csoportokhoz,stb.)

Újféle munkahelyi terror söpör végig mocskos hullámként szegény dolgozó magyar nőkön: kénytelenek lefeküdni munkaadójukkal. Legalábbis a munkahelyiterror.blog.hu-n egy szerencsétlen ribanc, gyámoltalan áldozat erre kényszerült- elmondása szerint.

munkahelyiterror.blog.hu/2010/03/23/kenytelen_voltam_lefekudni_vele

A kommentek egy töredékéből leginkább a következő konklúzió vonható le: 'Aki kurva, az ne csodálkozzon, ha megbasszák!'

Megkérdezném a kedves posztolótól: és miután odaadta magát az egyáltalán nem macsó főnökének, vajon megtanult könyvelni?Okosabb lett valamivel?Vagy esetleg már nem fenyegeti az elbocsátás?(Hogy az erkölcsi oldalról ne is beszéljünk...) Egy emancipált,egészséges értékrenddel rendelkező intelligens nő már azt sem tűri el,ha leribancozzák.Mellesleg, nem tudom,ti hogy vélekedtek erről,de az állásom megtartása miatt az atyaúristennel sem volnék hajlandó lefeküdni,nemhogy az egoista,komlexusokkal küszködő főnökömmel.Akkor inkább sütögetek hamburgert 400 Ft-os órabérért,de legalább nyugodt lelkiismerettel alszom el éjjelenként.

'Házas,két kisgyerek apja,de ez nem tartja vissza.'  Miért,téged meggátolt ez a tény abban,hogy lefeküdj vele?Nem.Óóó,igen,most mélyen el kéne ítélnünk az ordenáré módon gusztustalan házasembert és családapát,ezzel halványítva bűnöd súlyosságát.Haha!

Persze,hogy elítéljük a főnököt is,hiszen valóban visszataszító módon kizsákmányolta alkalmazottját,ezzel megalázva emberi méltóságában.Sajnos a legtöbb vezető elhiszi és elhiteti magáról,hogy felsőbbrendű,ezáltal neki mindent szabad.A munkahelyek hierarchiája elég beteg módon épül fel manapság.

Nem szánok több időt a témára.Annyira mindennapi már majdnem,mint a politika.Csak kevesebbet beszélnek róla.

Búcsúzóul:
"Mindenki gondoljon szépen vissza, mennyi minden miatt feküdt már le valakivel"
Nem is tudom.Szexuális vágy miatt?Esetleg?

 

Mi a közös a következő zenekarokban:

Muse, Iron Maiden, Infected Mushroom, The Hives, Ska-P?

Diéta, diéta, diéta…
Az újkori amazonok diétáznak buli és  munkahelyi prezentáció előtt, a legjobb barátnőjük esküvője előtt, lassan már akkor is, ha csak metróra szállnak. Eközben millió női magazin szalagcímeként olvashatjuk: „Le az anorexiával!”, „Kiment a divatból a kóros soványság!”  Tyra Banks bejelentette: a következő „Topmodell leszek” szériájában XS-es és S-es méretek helyett az L-es és afeletti méretek kapnak majd főszerepet. Ez mind szép és jó. A mérleg súlypontja viszont még mindig a magukat sanyargató, éhező nők felé billen. Az utóbbi 5 évben vészesen megnőtt országunkban is az anorexiás, bulimiás és egyéb táplálkozási betegségekben szenvedők aránya. Fiatal lányok halnak bele abba, hogy vattát és papírzsebkendőt csemegéznek éhségérzetük megszüntetésére. Kritikusok százai bírálják emiatt a médiát és a divatot. Hát persze, a tervezők  csupán a leheletvékonyságú modellekkel érik be, egy egészséges manöken a karrierjüket is tönkretehetné akár (a kreációk ugyanis kizárólag veszélyesen vékony lányokon állnak jól, a tipikus „elöl deszka, hátul léc” szépségeken).
Szóval diéta. Atkinson, 90 napos, szénhidrátmentes, na és itt a kedvencem, a paleo, azaz ősember diéta. Elolvastam róla nagyon sok mindent, hűű Jennifer Aniston szintén ezt preferálja, akkor biztosan jó lehet (a sztárokkal nagyon sok mindent el lehet adni ám…). Csöppet fintorogtam a nyers tojás, hús és bogarak gondolatára, aztán megszületett az óriási ötlet: mért ne próbáljam ki? Minden mellette szól, teljesen egészséges, tulajdonképpen csak a káros anyagokat vonom meg magamtól.
Gondolkodtatok már azon, hogy kipróbáljátok ti is? Igen? Gratulálok, ez nagyszerű! Akkor néhány tapasztalatomat leírom most.
Az első nap szörnyű volt. Azt persze mindenhol elfelejtik megemlíteni, hogy nem szabad azonnal belekezdeni, hanem fokozatosan kell a kőkori diétára szoktatnunk magunkat. Aki hasonló cipőbe lép, mint én, és bátran belevág a gyümölcs-zöldség-víz kúrába (a nyers hús gondolatával még nem sikerült első nap megbarátkoznom), az készüljön fel előre, hogy vércukor szintje a padlót fogja verni, ezzel szemben vérnyomása a 140-et is elérheti. Mellékhatásként csöppnyi idegbetegség és hisztéria. Persze ez csak akkor következik be, ha becsületesen, lelkiismerettel  betartjuk, hogy az égvilágon semmiféle mesterségeset, főttet, pároltat, füstöltet, tartósítottat  stb. nem eszünk. Személy szerint én egész nap éheztem, tekintve a növényi rostok felszívódásának rövid idejét. Félóránként ettem egy adag répát, karalábét, fehérrépát, almát, fél liter vizet megittam, de a jóllakottságérzet mégis elmaradt. Második nap ezek mellett érezhetjük a gyomorsav jótékony hatásait is. Igazán mennyei érzés. Persze, persze, most megkérdezhetitek, hogy miért csak vegát fogyasztottam. Vajon? Ha valaki keményen űzi ezt az életmódot, kérem, írja le kommentben/e-mailben, hogyan volt képes nyers húst és szöcskét falatozni az első két nap? Előre is köszönöm és kifejezném mély tiszteletem az illetőnek.
És hogy miért nem volt sikeres már az első két napom sem? Nagyon egyszerű. Nem vagyunk ősemberek, a mi szervezetünk igényeli a gabonát, szénhidrátot és a finomított cukrot egyaránt. Ha x ideig folyamatosan ezeket fogyasztottuk, nem vonhatjuk meg magunktól egyik hétről a másikra, mert ez megbosszulja önmagát.
Valószínűleg maradok az esti futós-mindenevős, egészséges életmódnál.
Végezetül: ne dőljetek be, Amerika tényleg hazudik.

„Csak minden ötödik ember nem gyilkolna.”

A múlt heti -nagy port kavart- kísérlettel kapcsolatban elmélkedtem, eszmét cseréltem másokkal, amit most megosztok veletek.
Először azon döbbentem meg, hogy a dolog francia keletű, és nem egy újabb elmebeteg német innováció. Nyilván ezen kevesen gondolkodtak el, amikor volt más indok is a megrökönyödésre (hihetetlen, a mai ember mennyire szeret megbotránkozni). Úgy érzem, némely tekintetben meg kell vétózzam a vérlázítást, különböző érveim és más emberek meggyőződése alapján.
Vallom ugyanis, hogy születésünktől fogva belénk van kódolva a gyilkolási ösztön, egyfajta reflexként, akár a levegővétel és a pislogás. Vagy a védekezés. Amikor valaki meg akar ütni minket, hirtelen az ellenség által kiszemelt pont elé tesszük kezünket, majd mi is támadásba lendülünk. Természetesen ezért még senki sem lesz hidegvérű gyilkos.
Az intuíció viszont mindnyájunkban ott él. Számos történelemkönyvben-is- olvasható példa támasztja ezt alá bizonyítékul. A régi időkben a király -és szinte bármely nemes származású- megtehette, hogy a neki nem tetsző vagy az általa ’bűnösnek’ ítélt ember életét kioltsa (hosszú, egyben fájdalmas kínzás után). Akkoriban ez teljesen elfogadott dolog volt (csakúgy, mint az alkoholizmus, az örömlányok tevékenysége, stb), egyátalán nem rejtették véka alá, sőt legtöbb esetben a kivégzések nyilvánosan történtek, hogy a nép is örömét lelhesse bennük. Hogy mi változott azóta? Viselkedési szabályok, etikett írja elő a helyesnek vélt magatartást, s egy gondatlanságból vagy előre megfontolt, aljas szándékból elkövetett emberölésért egész életünket megbélyegző, súlyos büntetések járnak. A 21. századi ember már jóval öntudatosabb, fejlettebb lelkivilággal rendelkezik, intelligensebb s mindenekelőtt sokkal kevésbé van rászorulva társai segítségére, védelmére, mint őseink. Gyermekként legtöbbünk megtanulja a viselkedési normákat, melyek egyik alaptétele az, miszerint a rosszért büntetés jár, s a verekedés, a lopás, a gyilkosság mind rossz dolgok.
Ám hiába szüleinktől kapott tudás, az ösztönt sarokba állítja s szoros keretek közé kényszeríti, de nem szabotálja. Ahhoz, hogy képesek legyünk uralkodni magunkon, hatalmas önfegyelem és önismeret szükséges. Persze, mi lenne a világgal, ha tetszés szerint lemészárolhatnánk az idegesítő szomszédot, a postást, vagy mindennél jobban gyűlölt felettesünket? Elképzelni is borzasztó, ugye? Az univerzum egy hatalmas, vérző dolog lenne.
De mint minden nap látjuk, vannak olyan emberek, akik valamiért képtelenek megtartani önkontrolljukat. Véleményem szerint a gyilkosok között lehet különbséget tenni. És persze a tettek közt szintén. Adott egy szituáció: hazafelé sétálva megtámadnak. Ki ne próbálná megvédeni magát, akár a másik élete árán?
Ez a dolgok egyik -szinte kézenfekvő- része.
„Valódi” gyilkosok azonban az Áldozatok és a Sorozatgyilkosok. Az Áldozatok túlnyomórészt érzékeny lelkű, nárcisztikus személyiségek, akik hirtelen dühből követik el tettüket, vagy több hónapig/évig halogatják. Sok esetben domináns szülők, mostohák, stb. a végzetes reakció kiváltói, akik addig terrorizálták testileg-lelkileg az Áldozatot, amíg az más kiutat nem talált, szinte fizikai kényszert érezve arra, hogy megölje azt az embert, aki bántotta. Miután megtette, a büntetés tudata ellenére is felszabadul (sőt, legtöbben önként feladják magukat). Az efféle gyilkosokat életük végéig kíséri a bűntudat, számos esetben öngyilkossággal ér véget a történet.
„Egyszer szívesen elbeszélgetnék egy sorozatgyilkossal!” Számtalanszor hallhattunk vagy mondhattunk már ilyet. S hogy miért? Na nem azért, mert az övéhez hasonló életet szeretnénk. Millió kérdést tennénk fel a kiváltó okokról, az ölés előtti és utáni pillanatokról és egyebek. A Sorozatgyilkosi elme mai napig fehér folt maradt a tudósok számára is, bár léteznek olyan teóriák, miszerint gyilkosság közben az agyunk hatalmas mennyiségű adrenalint termel, s a Sorozatgyilkos mindig ezt az élményt keresi (hogy honnan jutottak erre a következtetésre a tudósok, ne tőlem kérdezzétek:) ). Persze ez csupán a tudományos rész. A lelki okokat (pl.: skizofrénia, bipoláris –mániás- depresszió, impotencia, személyiségzavar) több oldalon keresztül sorolhatnánk.
Tehát, most hogy így hosszan kielemeztem az ölés ösztönről és a gyilkosokról alkotott összesített véleményeket, elmondom azt is, hogy az általam megkérdezettek (kb. 40 ember) 100%-a állítja, ha büntetés nélkül ölhetnénk, mindenki megtenné. Szerintem is. Ez esetben mi van azzal a minden 5. emberrel? Bennük nincsen meg ez az alapvető ösztön? Létezik, hogy valaki oly mértékben humanitárius lenne, hogy az évek folyamán lassan csillapodik, majd végleg eltűnik belőle? Vagy csupán egy nagyon egyszerű dolog van a háttérben: az önámítás. Egyesek félnek maguknak is bevallani, hogy képesek lennének ekkora kegyetlenségre. Természetes reakció. De nem láthatunk a lelkükbe, tehát inkább nem bocsátkozom feltételezgetésekbe.
Mindenesetre abban megegyezhetünk, hogy az emberi lény egy civilizált és korlátozott, de ezzel együtt tökélyre fejlesztett gyilkológép.

Egy kis finomság angolosoknak ( Részlet a Boncasztalból):

Kezdeném egy közérdekű közleménnyel: kaptam ma egy kedves olvasótól e-mailt.Köszönöm szépen.Egy másikat is.Szintén köszönöm.Válaszom: tisztában vagyok azzal,hogy blogolás során számos író felfedi valóját,ellenben én nem kívánok képet közölni magamról.Egyelőre elégedjetek meg szellemi sziporkázásommal.Egyébként a nagyszámú olvasottságért is mondok egy köszönetet,4(vagy 5) nap alatt igencsak nagy forgalmat bonyolítottunk.Most megtapsollak titeket és -persze- magamat is.Ügyesek voltunk.

Láttátok már A Hullám és A Kísérlet c. filmet?Hmm?Na majd erről később bővebben.

Felettébb érdekes Fiedszes hirdetményekkel kényszerültem farkasszemet nézni mai kurtább volumenű kerületi sétám során.S ha ez még önmagában nem lenne elég,szinte mindegyik hirtetőtáblán ott álltak feketén-fehéren-narancssárgán a következő értelmetlen szavak: "Mentsük meg az egészségügyet! Csak a Fidesz!"

Mi ez a bohózat,kérem?Bízom benne,hogy velem együtt sokan mások olvasták a HVG-t mostanában.De aki bármilyen oknál fogva elmúlasztotta,íme a cikk:

hvg.hu/hvgfriss/2010.10/201010_oltas_ellen_a_fidesz

Olláláá!Oltás ellen a Fidesz?Nos,talán kissé radikális a megfogalmazás,mégsem hunyhatunk szemet a valóság felett,miszerint az ellenzék úgy vélte,nem szükséges részt venniük az ülésen.Ergo: nem számít,mi lesz a védőoltásokkal?Vagy akkor hogy is van ez most?Arról már nem szól a fáma,hogy mulasztásukat mivel indokolták-avagy indokolták-e egyátalán... Engem azért érdekelne.Nem mindegy,melyik párt kezébe adjuk hazánk sorsát.Az én értékrendemben ez -ha nem is megbocsáthatatlannak,de-bűnnek titulálható.Képmutatásnak tartom azt,hogy ezek után mindenki által látható kiáltványokon hírdetik,meg kell menteni az egészségügyet,és -természetesen- erre csak és kizárólag a Fidesz képes.És persze a Jobbik,az LMP,az MSZP,és gyakorlatilag mindegyik párt.Ez a hatásos népszuggeráció.

Tegnap konzultáltam egy ismerősömmel a témáról,neki az a meglátása,hogy az MSZP csúnyán hasra vágódott hitelesség szempontjából az emberek előtt.Nézőpont kérdése.Hozzátette továbbá,hogy ugyanezt a Jobbiktól még nem láthattuk.Meglehetősen nyersen tájékoztattam,hogy magam részéről nem is vagyok rá kíváncsi.De persze el fog ez is jönni.Nálam már kopogtatott. (Lásd: Király András,a Bibliaolvasó,családcentrikus,emellett füves és homokos exszóvivő)

No de jól elkanyarodtam a plakát témától.Egyszóval: kizsigerel ez a kampány.Az,hogy minden áldott nap minimum 6 alkalommal Mesterházy visszataszító, mesterkélt pofáarcát nézzem,elveszi még az életkedvemet is.Szóval,nekem a a szirénák már felharsantak a fejemben.

Március 30.-án (azaz kedden) este 8tól mindenki tudja hol a helye,ugye?A: a TV előtt  B: az A38-on   C: az ágyban

Nos, ha a 'B'-választ találtad neked valónak,akkor adj egy pacsit és készülj a földrengető Subways-re!(Ha valakinek még így sem ugrana be,akkor elárulom,hogy Guy Ritchie Spíler c. gengszerfilmjében illetve Denis Gansel A Hullám c. drámájában hallhattad felcsendülni Rock&Roll Queen nevezetű-sokat játszott-dalukat.És még ki tudja,hány helyen.)

Billy Lunn(énekesgitáros), Charlotte Cooper(basszerosénekes)és Josh Morgan(simándob) egy kis bemelegítés után debütáltak a Young For Eternity-vel 2005-ben,olyan slágerekkel,mint a már megannyiszor említett 'Rock&Roll Queen',az 'Oh Yeah' vagy a 'No Goodbyes'.Sikereiken felbuzdulva 3 év elteltével közrebocsátották soron lévő albumukat,az All Or Nothingot,ami meghozta számukra a visszavonhatatlan elismerést.Elsöprő sikerű tavalyi Szigetes fellépésük után most újfent megízlelhetjük dinamikus indies-rockos zúzásukat,amiről-nyilvánvalóan-mindenki még sokáig fog beszélni.

Persze ne feledkezzünk meg a Nemjuci groove-os,rákenrollos formációról és a kissé punkosabb zenét adagoló Nonverse-ről sem,akik majd a Subways súlyos támadására készítenek fel bennünket.

(Jegyárak: elővételben 3900 Ft, helyszínen 4200 Ft)

Lógok nektek egy ’kritikával’, amit most utólagos engedelmetekkel pótolok.

 2007 hatalmas durranása, a Zigilemez után Bauxit, Még5 és Tokyo régi kiadójuktól – a 1G Recordstól- elbúcsúzva, a Chameleon Recordsal karöltve március 5.-én piacra (vagy inkább világhálóra) dobta első koncepciólemezét, mely az ’Arany’ névre hallgat, hisz pontosan annyi készült belőle, amennyi az aranylemez státusz eléréséhez szükséges.

A politikai témájú dalok elkészülésében néhány vendégzenész és médiaszemélyiség is segédkezett, úgy, mint Till Attila, aki a Nagy Voksban hozta ’megasztáros’ formáját, vagy Argyelán Krisztina. Az ismert rádiós szintén a Nagy Vokshoz és a Termékismertetőhöz is adta hangját. A Lóvéban és Bebuktában pedig szintetizátorral, trombitával és gitárral fokozzák különböző zenészek a hanghatást.

Lássunk hozzá a lemez boncolgatásához.

Kezdeném a borítóval. Egyszerű, szép, letisztult formákkal, diszkrét színekkel. Rendkívül humanitárius alkotórésze a szövegkönyv, legalább aki megveszi a lemezt, nem fogja ’proli típusok’ helyett a ’prolitikusok’ szót hajigálni. Apró reklamáció: a Kődal 2-t nemes egyszerűséggel kifelejtették/kihagyták a készítők a szövegkönyvből, még annyit sem méltattak odaírni, hogy „Tisztán kivehető a szöveg”, mint a Kődal 1-nél vagy a Termékismertetőnél.

Maga a lemez egészen érettnek és „intelligensnek” mondható. Remek- szinte-könnyed kezdés a Venggong, és bár sokan frusztrálónak találják ezt a „véjngongángavéjngongdzsú”-t, nekem tetszett. A zenei alapok ismét nagyon a helyükön vannak, a rajongóknak nem lehet panaszra okuk, bár a Love nálam sem zeneileg, sem tartalmilag nem jutott dobogós helyig, ellenben a Meggyőződésemmel, melynek mondanivalóját és annak megfogalmazását ugyan kissé abszurdnak találtam, mégis az én elvárásaimat felülmúlta.

 A probléma-ahogy azt sokan előttem már megmondták, s most ezekből levonom a konzekvenciákat- csakugyan a témaválasztással van. Kétségkívül kevésbé tudják számunkra fogyaszthatóvá tenni a politikát kampányidőszakban, amikor még a csapból is a köcsög politikusoknak folynak a szavai, azaz „Mindenhol a te arcodat bámulom,
kiverem a faszomat, de a gecimen át is megszólalsz”. Konzekvensen, ha egy évvel korábban hallgatnánk ezt a lemezt, talán nagyobbat nevethetnénk szerencsétlen, több sebből vérző országunkon és a mindenkinél mindent jobban tudó emberek százán, de ez esetben kicsit keserűen mosolyodunk el. 

Ugyanakkor a fiúk ismételten megmutatták, hogy csakugyan még mindig van mondanivalójuk és a lehetőségek tárházát náluk cefetül nehéz kiüríteni. Példának okáért, Bauxit a Politikus 1-ben szenzációs „sz”-es alliterációkkal szédít szanaszét szertelenül szemrevalóan, na, tehát szuper. Régi lendületükből keveset veszítettek, a dühös, agresszor, élcelődő habitus, amit már megszoktunk, megmaradt.

Különben azért az sem mellékes tény, hogy a lemezek „áron alul” vásárolhatóak, 500 Ft igazán semmi értük. Ha pedig netán ennyire sem futja, ott a második alternatíva, amivel rengetegen élnek: töltsük le, egyszer roppantul érdemes meghallgatni a dalokat s mérlegelni azok üzenetét. S hogy mi is az üzenet? Ezt döntse el mindenki magában.

Vélemények:

-         egy gimnazistától: „Nekem először kissé tömény volt a lemez, ezért is kellett elmennem a lemezbemutatóra, hogy „ülepedjen” bennem egy kicsit. Egyébként tetszik. A kedvencem a Nagy Voks, a Politikus 1-2, a Venggong és a Lóvé. Ezeket a számokat mindig meg tudom hallgatni.”

-         egy jogásztól: „Sosem voltam fanatikus Bëlga rajongó, de képben voltam nagyjából róluk. Eddig is azon az állásponton voltam, hogy ezek a srácok tulajdonképpen értelmesek, csak a magyar publikum rosszul reagálja le művészetüket. Most már teljességgel meg vagyok győződve arról, hogy bizony, tényleg értelmesek. A Meggyőződésem nyerte el legjobban a tetszésem, a zene profi, a szövege pedig ámulatba ejtett.”

-         egy újságírótól: „Meg kell, hogy mondjam, én a magam részéről kevésbé vagyok elkápráztatva. Tehát itt nem volt meg az a bizonyos plusz számomra, mint anno a Ziginél vagy a Bokorpusztánál. Na, azokba beletették rendesen a mondanivalót. Szó ne essen róla, nincsen bajom az Arannyal, de nekem olybá tűnik, mintha ezek a mindig aktív „Bëlgák” elfáradtak volna. De a Bëlga Tavaszos oldal nagyon szép lett. Kedvencem? A Bebukta. Olyan lényegretörő, érted.”

Értitek. Egyesek így vélekednek az Aranyról.

Már nem kell sokat aludnunk és hamarosan megkaparinthatjuk a Platinát is, ami nyilván segítségetekre szolgálhat majd érettséginél, dolgozatoknál vagy felelésnél, akár csak a Királyok a házban. ( Arról hamarabb kritizálok majd:))

Jártam néhány (politikai jellegű) fórumon,beköszöntem,meghallgattam,mérlegeltem,majd ezt találtam:

XYZ:

Ez a választás azért lesz A választás,mert most tisztán látszanak a lehetőségeink:
1, Nyugdíjas etető hazaárulók országszétlopó munkálatainak támogatása - MSZP
2, Paranoiával fűszerezett, országfelemeléses lózugokkal teli diktatúra bevezettetése - Jobbik
3, Ami nem a másik kettő - Fidesz
Szóval idén is a három legesélyesebből csak a Fidesz maradt.

Azért ezen érdemes elgondolkodni.Tetszik a Jobbik 'tevékenységének' megfogalmazása.Megosztanám most a véleményemet a Jobbikról,de egyrészt idő szűkében vagyok,másrészt pedig nem szeretnék senkit sem megsérteni ideológiájában.Röviden: a diktatúrákra kevésbé fogékony a magyar társadalom,ahogy ezt az évszázadok során megfigyelhettük.

A hozzászólás 1.,MSZP-ről szóló pontjáról: más pártok szintén szét fogják lopni az országot,csupán a megfelelő időpontra várnak.

3. pontról: nem a másik kettő, de nem jobb,ezt azért szögezzük le.

Ennek kifejtését elhalasztom távolabbi időpontra,így is túl domináns lett a politika a mai posztokban.

De amivel tökéletesen egyet kell,hogy értsek:

A képviselők tevékenysége napjainkban:

1. Az egyéni zsebek tömködése.- Az alap
2. A párt zsebének tömködése. - Az is
3. Az állampárti múlt titkolása.- Attól még hogy titkosították nem jelenti azt,hogy titkos is marad!

Na csóközön!

               "Szavazni kéne,ugye?Hoppá!De mire?"

Mint mindenki másnak, persze nekem is fúrja az oldalamat a kíváncsiság aziránt,hogy ismerőseim mennek-e szavazni,igenlő válasz esetén pedig arcátlanul felteszem a Nagy Kérdést: melyik pártra? Legtöbben szívesen megosztják velem reményeiket a Jobbik, illetve Fidesz iránt,és-sajnos-szkepszisüket az MSZP-vel szemben.Tehát az ember azt hinné,ma már a politika nyílt társalgási téma.

Úgy tűnik,tévedtem.

Egy ismerősöm vádló hangsúllyal korholt intermodális tudásszomjam miatt.Meglátása szerint magánügy a politikai nézet és az is,hogy melyik párt mellett voksolunk.Sőt,mi több,tabutéma. Értetlenül álltam az elém tárt tények előtt.Tessék??Kissé reklektív módon kifejeztem nemtetszésemet és gondolataimba mélyedtem.Valóban tabutéma lenne a politika?Rendben,az érthető,ha felsőbb vezetők,igazgatók nem közlik fórumokban,melyik oldalra húznak (bár,velem már több 'fontos' ember körüljárta ezt a témát mindennemű szemérmesség nélkül).De ebben a korban, tizen-huszonévesen kellemetlen lenne erről a reveláns témáról beszélni?

Egyébként meggyőződésem,hogy egy 18 éves kamasz aligha rendelkezik teljesen kiforrt politikai öntudattal, szülei,nagyszülei és környezete hatására képes dönteni,hiszen kevesen ássák bele magukat a politikába olyan mélységekig,hogy utána észérveken alapuló polémiába bonyolódhassanak.Sok esetben egyesek csak dobálóznak a pártok nevével,háttérinformációk nélkül. (Az utóbbi időben- átlagot számítva- a Jobbik lett a módi.)

Ott tartana a világ,hogy fiatalok ezrei osztják meg egymással tapasztalataikat a szexről,drogokról,nemi betegségekről,bármiről,ami ténylegesen intimnek nevezhető,de a politikáról nem beszélünk?Politika és intimitás?Nehéz egy lapon említenem őket.

Feltételezem,hogy egyesek szégyellik nézeteiket,esetleg ezért tartózkodnak azok közlésétől.Persze nem vagyunk könnyű helyzetben.Szuverén és kissé lesarkított nézőpont,de adott egy 'tudathasadásos' Jobbik párt,egy MDF-SZDSZ érdekes esszencia,egy ... Fidesz és MSZP (nem találok szitkozódó  szavakat rájuk) és szinte felesleges LMP (bizonyítsák be valahogy teóriájukat,miszerint lehet más politika,mert véleményem szerint aligha...). Egyik párt rosszabb,mint a másik,de kampányban,hitelszerzésben és ígérgetésben No1-ok.Persze az is igaz,hogy ne kritizálj semmit,hacsak nem tudod jobban megcsinálni. :)

Elviekben az ember átesett már a felvilágosodás korán.És gyakorlati síkon vajon ez megvalósult?Tartunk attól,hogy egy tökéletesen közéleti témáról véleményt alkossunk és közöljünk,holott jogunkban áll,de ezt sajnálatos módon kevesen használják ki.

Ha a szex,a korrupció,infláció és minden más dolog,ami a rosszabb oldalon áll,nem tabu,akkor a politikának miért kellene annak lenni?

(Mielőtt valaki feltenné A Kérdést: Nem,én nem fogok szavazni,nem asszisztálok ehhez,csupán azért,hogy utána én is szapulhassam azt,amire szavaztam.)

 Kicsit megkésve ugyan,de kötelességemnek érzem közölni veletek ezt a plakátot.

A Berszán András és Szilber Tibor duó által szervezett jótékonysági koncert-amint láthatjátok-19.-én,azaz pénteken kerül megrendezésre a PeCsában, a Heim Pál kórházban történt betörés és az ezáltal okozott sajnálatos kár kompenzálásáért.A bulira 800 Ftért lehet bejutni,a bejárat mellett pedig egy urna lesz található,melybe mindenki bedobhatja adományát a kórház javára.

Őszintén bízom benne,hogy minél többen részt vesztek majd a koncerten,és az adományos urnát se hagyjátok üresen! ;)

   „Elmegyek egy buliba és politizálok…”

A Gödörben megrendezett X. Backpakers Spring Festival első napján jártunk, és bár az időjárás kevésbé volt tavaszias, a Kelet-Nyugat első fellépőként hamar lázba hozta a közönséget fülbemászó dallamaival, melyre többen is táncra perdültek. (http://myspace.com/keletnyugat)

Rövid pihenő után a nagyteremben a Magna Cum Laudét vártuk, akik tanúbizonyságot tettek arról, hogy nincsenek aktivitás hiányában. Mező Misi (-az énekes) mély átéléssel adta elő az ismertebb slágereket (mint a Vidéki Sanzon, a Színezd újra vagy a sokak által istenített Pálinkadal) és a visszafogottabb balladákat egyaránt. A zenekar többi tagja is alaposan kitett magáért, így egy rendkívül élvezhető koncert részesei lehettünk, ez érzékelhető volt a fiúk levonulását övező vastapsból.

Időnk sem volt felocsúdni, hiszen néhány perc múlva a tömeg követelőzően skandálni kezdte, hogy: „Három hülye, három hülye…!” ( A negyed órás átállásról a hangulat hevében látszólag mindenki megfeledkezett.) Elsőként Titusz tűnt fel, akinek DJ-pultja elé kiegészítőként ideiglenes kordon is dukált, majd egy pár kisebb méretű trambulinnal gazdagodott a színpad. Hamarosan a nagyterem megtelt rajongókkal és vibráló feszültséggel, főleg miután a lemezlovász szabadjára engedte a ’Disco Baby’ taktusait. Aranylemez lévén a Bëlgás srácok mi másban jelenhettek volna meg, mint egy speciális aranyozott cuccban, s persze rögtön elkezdték megmondani a frankót. A politikai témájú új albumról (ami egyébként 500 Ft-ért megvásárolható volt a helyszínen és ezen túl is el lehet őket koncerten sajátítani) a Love, a Kődal I. és II. c. számokon kívül mindegyiket hallhattuk. Sőt, a Bebuktát kétszer is, amire az első sorokban észvesztő gyorsasággal és intenzitással megindult a pogozás (szerencsénk, hogy nem 10 percesre sikeredett dalról van szó). Frenetikus megoldásnak találtam az egy új-egy régi szám előadása opciót, nálam megvolt a harmónia. Néhány apróbb malőrtől eltekintve a fiúk (többé-kevésbé) szöveghűen tárták elénk napjaink politikai helyzetét és a régi ínyencségekből is a legjobbat kaptuk (pl.: Mit parodizálsz, Csoki-csoki-csoki, Boros, Nemzeti Hip-Hop, stb.). Külön respect a Meggyőződésemért, ahol bizony mi szintén előkaptuk a szövegkönyvünket, ha nem is szolidaritásból, de legalább szükségszerűségből.Testmozgásban most sem volt hiány, amíg a közönség lent tombolt, addig a színpad breaktől, boogietól izzott, és természetesen a trambulinok sem porosodtak be. Mit is mondhatnék még? Egy szó, mint száz : nekem átjött!

 (Forrás (fotó):  http://www.flickr.com/photos/crashbandi/4429818017/ )

Felesleges lenne szép kerek és értelmes(nek) tűnő,magamról szóló mondatokkal traktálni a leendő olvasóközönséget, úgyhogy hagyjuk is ezt. Amit fontosnak tartok: A szólásszabadság a legitim, demokratikus hatalomgyakorlás alapfeltétele.

(Oké,ez egy jogi szabály, de átültethető akár mindennapjainkra is, tehát ne akarjuk korlátozni embertársainkat véleménynyilvánításukban,hiszen ez velünk született jogaink egyikét képezi.)

A blog szubjektív vélemény/-ek sorozatán fog alapulni, egyelőre még nem dizájnolunk,majd egyszer.

Ja, igen. A következő mondatot egy nagyon kedves, tehetséges embertől kaptam kritikaként,gondoltam megosztom veletek: 'Ne a kritikusokra hallgass, hanem a bölcsekre.'

Hát,akkor vágjunk bele.

(Az esetleges helyesírási hibákhoz előre is gratulálok magamnak.)