Kedden az A38-on jártunk, hogy megnézzük, Szigetes fellépésük után másodjára kis hazánkban járva milyen hangulatot teremt a brit The Subways. Nos, panaszra nem volt okunk.
A nagy meccs előtt bemelegítésképpen elsőként a viszonylag frissnek mondható-2009 elején alakult- Nonverse formáció lendületes produkcióját élvezhettük, sőt, végezetül 60db demo cd is gazdára talált.
A punkos, lelkes kezdés után Németh Juci és barátai, azaz a Nemjuci vette birtokába a színpadot, és hozták a tőlük megszokott észbontó műsort. Juci szó szerint az egész teret betöltötte, aktivitása egy pillanatig sem lanyhult. Természetesen a nézőtér is vibrált, kiváltképp a Runaway c. számuk felcsendülésénél. Szinte sajnáltuk, amikor Juci megköszönte az előzenekari lehetőséget a The Subways-nek, majd távoztak, feszültséggel teli atmoszférát hagyva maguk után.
A hangszer –és mikrofonpróba alig tartott 20 percig, a közönség azonban már Juciék levonulása után skandálni kezdte a Rock&Roll Queen dalszövegét, az A38 nagyterme pedig totálisan megtelt időközben.
Guy Ritchie Spílere óta tudjuk, hogy a The Subways nem egyszerű zenekar. Voltaképpen mégis. Érthető dalszövegek, kellemes, letisztult dallamok, ezek ellenére kedden őrült tombolás vette kezdetét már az első számtól (Kalifornia) fogva. Billy Lunn eleve felborzolta a kedélyeket meztelen felsőtestével, ezzel hisztériás állapotba hozva a tini lányokat (akik meglehetősen szép számmal sorakoztak fel). Nem mondom, valóban kúl tetoválásokkal büszkélkedhet... Billynek sikerült újra belopnia magát szívünkbe, amikor anyanyelvünkön köszöntött minket: „Jó estét Budapest!” Egyébként nem ez volt egyetlen magyar megszólalása. Rendszerint az egyre növekvő tapsvihart „Köszönöm”-mel értékelte, és amikor úgy látta –tévesen-, hogy kezdünk elfáradni, „Tapsoljatok” felkiáltással bátorította a nagyérdeműt.
Ami az első néhány dal elhangzása után következett, azt nehéz szavakkal megfogalmazni. A Kalifornia, a Young For Eternity és az Oh Yeah slágerek olyannyira feltüzeltek egyeseket, hogy stagedivingba (színpadmászás) és bodysurfbe kezdtek. Billy fenomenális hangulatteremtésének köszönhetően elszabadult a pokol, hiszen a koncert alatt számtalanszor elordította magát, hogy „Go fuckin’ crazy!!”, majd példát mutatott két alkalommal is a kezdő bodysurfölőknek. Két szám között ásványvízzel hűtötte magát és rajongóit, a biztonsági őrök pedig igyekeztek féken tartani a budysurfölőket ( kevés sikerrel).
Charlotte bájos dinamizmussal nyúzta a húrokat, és amikor pontozásra került a sor, tőle elnyertük féktelen bulizásunkért a 10/10-et, ám Billy csak azért is 9,6-ot adott, ezzel inspirálva mindenkit.
Természetesen dobosuk, Josh sem maradt ki az őrületből, a Shake!Shake! alatt például rendesen megmozgatta a tömeget pörgős játékával, és amíg Billy elbodysurfolt a pultig, hogy aztán magára öntsön egy pohár sört, addig ő Charlotte-tal karöltve rögtönzéssel szórakoztatták magukat és minket.
